ArtistInfo

Szabó Viktor
Mezőkölpényi Népzene

Album RO 1988 on Electrecord label
Folk (Folk, Népzene)

Szabó Viktor 1939. április 16-án született az erdélyi Mezőség keleti peremén található Mezőkölpényben. Édesapja, Szabó Lajos, a vidék egyik leghíresebb prímása volt, négy fiára hagyományozva az ősök művészetét. Viktor öt éves korában kezdett el hangszert tanulni. Egy év múlva már édesapja mellett muzsikált a lakodalom nappali részén. Tizenhárom évesen tanult meg háromhúros, egyenes lábú kontrán kísérni. 1962-ben került Marosvásárhelyre, ahol különböző üzemi műkedvelő csoportok zenekarában játszott. 1970-ben a Maros Művészegyüttes tagja lett. A lemezen elhangzó, kizárólag édesapjától tanult dallamanyagot azonban nem volt alkalma színpadi műsorokban játszani. Így sikerült megőriznie a hivatásos falusi népzenészekre jellemző előadásmódbeli sajátságokat: díszített játékmód, jellegzetes vonóvezetés, temperálatlan intonáció, tánctípusonként specifikus hangsúlyrend, stb. Így méltán tekinthetjük hiteles folklór-adatközlőnek. A dallamanyagot táncszempontú elrendezésben adjuk közre. Az első oldalon egy teljes kelet-mezőségi táncrend, "pár" hallható. A hajdan cikluskezdő verbunk néhány évtizede a táncszünetekbe szorult, külön kérésre járták, ma csak az idősebbek ismerik. Sarkazó-hegyező, hátravágó, kopogó, tapsos és csapásoló figurákból áll. A párostáncok a lassú csárdással indulnak, amely kétlépéses jártatásból és fenthangsúlyos párosfogásból áll, de kiegészülhet kopogós figurázással is. Rá következik a kissé élénkebb korcsos, amely átvetős és kiforgatós motívumokban bővelkedik, de a lenthangsúlyos párosforgó és a párelengedő figurázás is jellemzi. A táncrend a gyors tempójú cigánycsárdással zárul, amelynek formakészlete az előzőkből táplálkozik, de uralkodó benne az egylépéses motívum és a kopogó figurázás. A lemez második oldala asztali nótákkal kezdődik. Ezeket gyakran táncszünetben kérték a zenésztől és szöveggel énekelték. Dallami szempontból azonosak a lassú csárdással, csak lassabban játsszák őket kissé "sánta", aszimmetrikus ritmusban. Sokszor (mint a lemezen is hallható), ugyanazt a dallamot lassú csárdásba átfordítva kezdik újra a "párt". A dallamok eredetük szempontjából nagyon változatosak, a népzene régibb rétegeitől, a korai és kései verbunkos zenén át, a népies műzenéig. Az új stílusú dallamokat közismertségük miatt tudatosan mellőztük, anélkül, hogy művészi értéküket kétségbe vonnánk. A lassú csárdás dallamokhoz többségben szöveg is kapcsolódik. A másik két párostáncban a szöveges dallamok ritkábbak, a verbunkban pedig nem fordulnak elő. A táncok mindegyikéhez táncszók is járulhatnak. Ebben a zenében megfigyelhetünk bizonyos periódus-terjedelmű hangszeres közjátékokat, sablonos harmóniával, amelyek szinte bármelyik dallam után játszhatók. Gyakoriságuk miatt ezek állandóan a hegedűs tudatának felszínén vannak. Amíg a közjátékot játssza, azon gondolkozik, hogy melyik legyen a következő darab. A népzenei gyakorlatban a dallamok hangneme többnyire kötött. Ezt figyelembe véve, betartottuk a hagyomány által megszabott hangnemeket. Pávai István

Musicians

	Szabó Viktor vn, violin, hegedü, album by
	Sinkó András vn, contrabass, bőgő
	Pávai István vl, liner notes, edited by, szerkesztette, viola, kontra
	Sándor István engineer, maestru de sunet
	Ștefan Cărăpănceanu , producer, redactor muzical
	NI , transferred by
	Bőr Gyula vl, viola, kontra

Producers

ArtistInfo App

Acknowledgements

ArtistInfo for Mac, iPad, and iPhone